Mai ovis jóga beszámoló 2018.09.10.

Sajnos ma Bálint beteg volt, nem tudott jönni. Lilike is kérdéses volt még reggel, de szerencsére aztán már elég jól volt, hogy eljöjjön velünk jógázni-játszani. Fancsi nagyizott ma. Lea és Nándi csatlakoztak még hozzánk. Csendes OM-al kezdtünk, aztán Gömbi maci körbejárt, és mindenki elmondta, milyen szuper az ovi :) Mindenki szeret járni, mindenki jókat eszik és játszik :) Az eredeti mese ötletem a valósághoz kapcsolódott: a kis erdei oviban is beteg lett egy-két kis kölyök. Az erdei óvó néni nagyon szomorú volt a betegségek hallatán, és mivel tündér volt, hát nagy szomorúságától eleredt az eső. Mutattuk is a kezünkkel, utánoztuk is a hangunkkal, hogy esik az eső, mikor szomorú az erdei óvó néni. Aztán megbeszéltük, mi történik, ha sokat esik az eső: nő a fű, el is játszottuk, voltunk füszálak, akik növekednek. Aztán megbeszéltük, hogy ilyenkor sok gomba nő, és voltunk pöffeteg gombák, akik szétpukkadtak, és szétszórták a spóráikat, ez nagyon tetszett a gyerekeknek. Voltunk virágok, akik kinyílnak, mikor kisüt a nap, és becsukódnak, ha a nap elbújik a felhők mögé. És voltunk fák – a tölgyfa volt a favorit :) - álltunk rezzenetlenül széles törzsünkkel, hatalmas ágainkkal szélben és esőben, erős gyökereinkkel a földbe kapaszkodva, csak a leveleink rezdültek meg néha. Fújtunk szappanbuborékot, elkaptuk a kezünkkel, megkukucskáltuk a jobb és bal szemünkkel, hogy kipukkadt-e a tenyerünkben. Amit nem tudtunk elkapni, azt távcsővel lestük meg, ahogy felfelé szállnak, aztán hívtuk a baglyokat, hogy kapdossák el őket, csináltunk bagolyszemet, lélegeztünk, huhogtunk, szárnyat bontottunk. Persze fogócskázni sokat kellett, simát is, meg banánosat – Lili nem akart banán lenni :) -, meg nagyterpeszes kiváltósat is. Nándi szeretett volna rákocska lenni, ennek nagyon megörültem, mert a rákjárás nehéz. Hoztam színes labdákat, és a kis rákok szállították a kis ráktojásokat, ami extra nehéz feladat volt, de azért mindenki lelkesen próbálkozott. Pingpong labdák fújásával folytattuk. Aztán ismét szerettek volna kis kígyók lenni, mint a múlt órán, akiket a huncut óvó néni visszahúz a startvonalra, úgy hogy ebből is csináltunk 3 kört. Sétáltunk padon egyensúlyozva, oldallépésben, négykézláb, és pad felett jobbra-balra szökelléssel (ez a legutolsó tavaly még esélytelen lett volna, idén már alakul, még nem páros lábbal, de már megyeget, hurrá :) A végén bebábozósdit játszottunk, mert láttam, hogy nagyon fáradnak – Nándi mondta is vagy 3x, és a végén már Lea is (ugye aki nem alszik az oviban ;) Kicsi varázsszőnyeges relax, pocak-lufi fújós megérkezés, csendes OM, kicsi ajándék, és jó pihit mindenkinek :)



Kövess minket a Facebook-on!